ALMÁS PITE (haladóknak)

Küldöm a mamabarát verziót is, itt már nem sztorizgatok. Ha valahol elakadnál, akkor kukkants bele a hosszú változatba. A gasztrofotózás még nem az erősségem, de igyekszem azt is megtanulni. Hiába, én is veletek tanulok:)))

Hozzávalók közepes tepsihez:

50 dkg finomliszt

csipetnyi só

15 dkg sertészsír

26 dkg porcukor (Egyik fele a tésztába kerül, a másik fele az almatöltelékbe.)

1 és fél csapott teáskanál őrölt fahéj - ízlés szerint módosíthatsz rajta, de el is hagyható

3 tojás sárgája a tésztába

1 tojás sárgája a kenéshez

1 csomag sütőpor

1 csomag vaníliás cukor

1-2 evőkanál tejföl a tészta összeállításához

1-2 kg alma megpucolva, lereszelve tölteléknek

egy maréknyi búzadara vagy zsemlemorzsa a töltelék alá

Hozzávalók nagy gáztepsihez:

75 dkg finomliszt

csipetnyi só

23 dkg sertészsír

35 vagy 40 dkg porcukor (Egyik fele a tésztába kerül, a másik fele az almatöltelékbe.)

2 csapott teáskanál őrölt fahéj - ízlés szerint módosíthatsz rajta, de el is hagyható

5 tojás sárgája a tésztába

1 tojás sárgája a kenéshez

1 csomag sütőpor (a nagyhoz sem kell több)

1 csomag vaníliás cukor (a nagyhoz is elég)

kb. egy kis doboznyi tejföl az összeállításhoz

1-2 kg alma megpucolva, lereszelve tölteléknek

egy maréknyi búzadara vagy zsemlemorzsa a töltelék alá

Elkészítés menete:

1. Előkészítem magamat, a hozzávalókat és az eszközöket. :)))

2, Meghámozom az almát, de egészben hagyom, majd egy nagyobb lyukú reszelőn körbereszelem a magházat, amennyire  csak lehet.

3. Kimérem a hozzávalókat.

4. A lisztet, a sót és a sütőport elkeverem egymással.

5. A fenti keverékben elmorzsolom a sertészsírt, majd beledolgozom a porcukor felét is.

6. A tojásokat szétválasztom. Egy sárgáját félreteszek a tetejének a kenéséhez, a többit a tésztához adom. A fehérjét más ételhez használom fel.

7. Összedolgozom a  tálban a hozzávalókat, és annyi tejfölt adok hozzá, hogy összeálljon a tésztám.

8. Két részre osztom a tésztát, az egyik cipó legyen kicsit nagyobb, ez kerül majd alulra.

9. Gyúródeszkán először a nagyobb cipót nyújtom ki. Jó, ha a tepsi méreténél pár centivel nagyobb a széle is, hossza is. Sodrófa segítségével beleterítem a sütőpapírral kibélelt tepsibe. Figyelek arra, hogy a sütőpapír a tepsim oldalát is védje.
10. Előmelegítem a sütőt.
11. Egy maréknyi búzadarával meghintem az alsó tésztát, majd a gyengén kinyomkodott reszelt almát egyenletesen elosztom rajta.
12. Belekeverem az őrölt fahéjat a cukor másik felébe, és megszórom vele az almaréteget.
13. Kinyújtom a másik tésztalapot is tepsi méretűre.
14. Az alma tetejére terítem, enyhén lenyomkodom.
15. Egy tojás sárgájával megkenem a tetejét. Majd villával megszurkálom a felső tésztalapot, ha szépen mintázom, akkor még gusztább, de az ízének teljesen mindegy.:) Így a sütés közben keletkező párának szabad utat adunk.
16. Az előmelegített sütőben aranybarnára sütöm. Ha túl hirtelen sül, akkor a belseje nyers marad, kívül pedig megég, ezért mérsékelten meleg sütőben süssed.
17. Langyosan szeletelem, ha a család igényli, akkor vaníliás porcukorral meghintem.

Ne feledd, az örömmel végzett munka mindig meglátszik a végeredményen. Olyankor állj neki, mikor jól érzed magad. Így a sütés-főzés inkább a szereteted megtestesülése, és ne áldozat legyen részedről. Ha van gyermeked, kérlek, vonjad be őt is a közös sütésbe, főzésbe, meglátod gyönyörű perceket, órákat kapsz ajándékba a közösen, beszélgetve végzett munka alatt.
Szenved ez a világ az elidegenedéstől. Szinte minden tevékenységünket egymástól elkülönülve végezzük, még a családban élők is. Úgy gondolom, hogy túl késő kamaszkorban elvárni a gyermekünktől, hogy őszinte és közlékeny legyen velünk. Ezt bizony kisebb korban, folyamatos kommunikációval, együtt végzett tevékenységekkel, játékokkal lehet megalapozni. Ha így teszel, akkor a kamaszkort is gyorsabban át fogjátok vészelni. Vond bele az életedbe a gyermeked, de ne csinálj belőle kis felnőttet, ne terheld túl a magánéleted gondjaival.  Tanítsd neki, mutasd meg neki a  szeretettel végzett munka örömét.
 Ehhez kívánok türelmet és kitartást, hogy a nehézségek ellenére is a legjobbat hozzátok ki magatokból!
Egy ínycsiklandó almás pite mellett még a beszélgetés is sokkal könnyebb:)))

ALMÁS PITE (kezdőknek)

Kedves Gyerekek!

Hosszú-hosszú évekig kerestem azt az ízt, ami gyermekkorom mennyei almás pitéire emlékeztet. Sok finom pitét ettem, de egyiknél sem éreztem, hogy "na ez az, ezt meg kell sütnöm!". Végül egy nap rám mosolygott a szerencse, és egy kis receptfüzetben rátaláltam. Mikor olvastam a receptet, az összetevőkből már láttam, hogy ez nekem tetszik, pont ilyenre gondoltam.

Azóta már sokszor megsütöttem, sok embernek ajánlottam, és a tanítványaimmal is elkészítettük számtalanszor az iskolában. Egyszerűen nem lehet megunni! Először közepes tepsihez adom meg a hozzávalókat, alatta pedig nagy adagban.

A hámozás tudományát itt már alkalmazhatjátok is :) (lásd itt)

Az almát mindig érzésre teszem bele, mi szeretjük, ha vastagon van az almatöltelék. De ennél a receptnél is igaz, hogy nem szabad túlzásokba esni, fontos, hogy egyensúlyban legyen a tészta és a töltelék mennyisége. Meglátod, érezni fogod egy-két próbálkozás után, hogy ti hogyan szeretitek. 

Ez a recept azért is kedves nekem, mert nem kell külön dinsztelni (megpárolni) az almát, hanem csak hámozás után lereszelni, kinyomkodni egy kicsit a levét, és szétteríteni a tésztán. Ezután szoktam csak meghinteni a porcukor másik felével, amibe belekeverem a fahéjat. Azért nem előbb teszem az almához a cukrot, mert akkor a cukor hatására sokkal több levet enged az alma, és ahogy kinyomkodnám a levet, a cukor is a lével együtt menne, és nem az én pitémet édesítené. Így viszont teljesen hasznosul a cukor, a kinyomkodott almalé meg garantáltan cukor hozzáadása nélkül készült egészséges finomság. Mindig akad a családban egy-két huncut, aki örömmel elfogyasztja ezt az almalevet. :)

 A fahéjat "szereti" az alma, pikánsabb, egzotikusabb lesz tőle az íze, de a túl sok fahéjtól megkeseredik a töltelék, tehát vigyázz vele. A fűszereket soha nem közvetlenül szórom a fűszertartóból vagy a zacskóból az ételbe, hanem kiskanállal, kupakkal kimérem először, hogy mennyit szeretnék bele tenni.  Könnyen meglódulhat az ember keze, és kivenni az ételből már sokkal nehezebb:)

Remélem, hogy Ti is megszeretitek ezt a receptet, és az egyik kedvencetek lesz Nektek is.

Hozzávalók közepes tepsihez:

50 dkg finomliszt

csipetnyi só

15 dkg sertészsír

26 dkg porcukor (Egyik fele a tésztába kerül, a másik fele az almatöltelékbe.)

1 és fél csapott teáskanál őrölt fahéj - ízlés szerint módosíthatsz rajta, de el is hagyható

3 tojás sárgája a tésztába

1 tojás sárgája a kenéshez

1 csomag sütőpor

1 csomag vaníliás cukor

1-2 evőkanál tejföl a tészta összeállításához

1-2 kg alma megpucolva, lereszelve tölteléknek

egy maréknyi búzadara vagy zsemlemorzsa a töltelék alá

Hozzávalók nagy gáztepsihez:

75 dkg finomliszt

csipetnyi só

23 dkg sertészsír

35 vagy 40 dkg porcukor (Egyik fele a tésztába kerül, a másik fele az almatöltelékbe.)

2 csapott teáskanál őrölt fahéj - ízlés szerint módosíthatsz rajta, de el is hagyható

5 tojás sárgája a tésztába

1 tojás sárgája a kenéshez

1 csomag sütőpor (a nagyhoz sem kell több)

1 csomag vaníliás cukor (a nagyhoz is elég)

kb. egy kis doboznyi tejföl az összeállításhoz

1-2 kg alma megpucolva, lereszelve tölteléknek

egy maréknyi búzadara vagy zsemlemorzsa a töltelék alá

Szükséges eszközök:

2 tál az alma mosásához, pucolásához, egy hámozókés, egy tál a tészta összeállításához, két kisebb edény a tojások szétválasztásához, az egyik legyen zárható, hogy a felhasználásig hűtőbe tudjuk tenni a megmaradt fehérjét, edény a porcukornak, nagyobb lyukú reszelő, konyhai mérleg, kanál, gyúródeszka és sodrófa, villa, kenőecset, szűrőkanál, egy magasabb falú tepsi

Elkészítés menete:

1. Hajamat rendezem, ékszereimet leveszem a kezemről, kezet mosok, kötényt kötök, előszedem a szükséges eszközöket és alapanyagokat.

2, Meghámozom az almát: egyik tálba kerül a héja, a másikba hideg vizet engedek, és egy kevés citromlével savanyítom, hogy ne barnuljon meg olyan gyorsan a meghámozott alma. Ha szennyezett az almám héja, akkor hámozás előtt is megmosom, vagy hámozást követően több vízben. A csészeleveleket és a kocsányát (szárát) is kikanyarítom, és nagyobb lyukú reszelőn körbereszelem a magházat. Szerintem így sokkal könnyebb almát reszelni. Minden falatkája kincs, ne dobd ki a komposztra vagy a szemétbe azt, amit nem muszáj. Mikor kész, félre teszem.

3. Kimérem a porcukrot, átöntöm a cukros edénybe, majd a lisztet is, és a keverőtálba rakom, végül a zsiradékot, amit felhasználásig a mérőedényben hagyok. Közben nem kell elmosogatni a mérőedényt.

4. A lisztet, a sót és a sütőport elkeverem egymással.

5. A fenti keverékben elmorzsolom a sertészsírt, majd beledolgozom a porcukor felét is, végül kis mélyedést alakítok ki a tetején, amibe a tojások sárgáját fogom önteni.

6. A porcukor másik felébe belekeverem az őrölt fahéjat és félre teszem.

7. Megmosom a tojások héját, és szárazra törlöm.

8. Egyesével szétválasztom a tésztába szánt tojásokat: egyik edénybe megy a fehérje egyenként (nem fedeles), a sárgáját a lisztkeverék mélyedésébe rakom, a fehérjéket a fedeles edénybe öntögetem össze. Végül felütöm a kenésre használt tojást is, a fehérjét a többihez teszem, ez alatt a tojáshéjban tartom a sárgáját. Mikor kiürült a "felütős" edényke, akkor belecsusszantom a sárgáját ebbe az edénybe, és félre teszem felhasználásig. A fehérjével töltött edényemet lezárom, ennek a hűtőben a helye.

9. Összedolgozom a  tálban a hozzávalókat, és annyi tejfölt adok hozzá, hogy összeálljon egy ruganyos, de nem ragacsos masszává. Szépen elválik az edény falától, amikor jó.

10. Kettéveszem a tésztát úgy, hogy az egyik adag kicsivel nagyobb legyen, mint a másik. Nem elfelezem, mert alulra célszerű kicsit vastagabb tésztaréteget tenni.

11. Meghintem liszttel a gyúródeszkát. Először a nagyobb adagot teszem rá. Előbb átgyúrom, cipót formálok belőle, majd a kezem segítségével igazítok rajta. Kicsit lenyomkodom, formázom, hogy szögletesre tudjam nyújtani a sodrófával. A nyújtásnál figyelek arra, hogy a tészta lehetőleg téglalap alakú maradjon, ne szakadjon el, vastagsága legyen egyenletes. Ez azt jelenti, hogy mindenütt egyforma vastag legyen, mert ha túl nagyok az eltérések, nem egyszerre sül át, és nehezebb a tepsibe "varázsolni".

Az alsó tészta kicsivel nagyobb legyen, mint a tepsim mérete.

12. Kibélelek egy magasabb falú tepsit szilikonos sütőpapírral, úgy, hogy a sütőpapír a tepsim oldalát is védje. A kilógó részeket ollóval levágom, nehogy meggyulladjon a sütőben.

Ha  nincs otthon sütőpapírom, akkor zsírral kikenem a tepsi belsejét, meghintem finom liszttel a bezsírozott felületet. Ütögetéssel egyenletesen eloszlatom rajta.

Mikor előkészítettem a tepsit, bekapcsolom a sütőmet vagy meggyújtom a gázsütőt, hogy bemelegedjen, mire szükség lesz rá.

13. Feltekerem a kinyújtott tésztát a sodrófára, a tepsi felett pedig szépen beleengedem a helyére, azaz letekerem róla. Mindig a rövidebb oldalához teszem a sodrófát, kezemmel az elején segítek a  kinyújtott tésztalapnak a rúdon maradni, utána már csak forgatnom kell. Ujjaim segítségével kicsit megigazítom a sarkokat, éleket a tepsiben, és meghintem egy maréknyi búzadarával a tészta felületét.

14. A lereszelt almát enyhén kinyomkodom a kezemmel az almás tál felett: két kezem közé veszek egy nagy gombócnyi adagot, aztán enyhén összenyomom, az ujjaim között pedig szépen kibuggyan a felesleges lé. Vigyázz, ne facsard ki teljesen! Nem kell kicentrifugálni! Fontos, hogy lédús, szaftos maradjon a töltelék, de mégse áztassa szét a tésztát.

15 Egyenletesen elosztom a  kinyomkodott almát az alsó tésztalapon. Mikor kész, megszórom a tetejét a fahéjas porcukorral, figyelek arra, hogy mindenhová jusson elegendő.

16. Kinyújtom a lisztezett deszkán a másik tésztalapot is. De ez kicsit kisebb legyen, csak akkora, mint a tepsi mérete. A sodrófa segítségével ezt is a tepsibe terítem, az almatöltelék fölé. Kicsit lenyomkodom a kezemmel, de csak finoman, gyengéden.

17. Megkenem a tetejét a tojás sárgájával. Ha nincs kenőecsetem, akkor előveszem a jó öreg "ötujjasat" , a tenyeremet és bemázolom vele a tészta tetejét. Aztán persze jöhet a kézmosás! Nem is hinnéd, hogy mennyit tud fejlődni a problémamegoldó képessége az embernek a konyhában!

18. Villával megszúrkálom a tetejét, de csak érzéssel. Csak a felső tésztaréteget kell átböknöm, hogy a sütés közben keletkező gőz szabadon távozhasson a pitémből. Így nem lesz hólyagos, és nem is reped széjjel. Ráadásul olyan szép sormintákat lehet a tésztába böködni. Próbáljátok csak ki! 

Ha túl mélyre szaladna a villád, akkor az alsó tésztaréteget is átszúrnád, és az alma leve lecsurogna, a sütőpapírodhoz kozmálna. Ugye  nem szeretnéd? Hát akkor figyelj, csak óvatosan díszítsed a pite tetejét!

19. Az előmelegített sütőbe beteszem, és lassú tűzön, közepes hőmérsékleten aranybarnára sütöm. Viszonylag sok idő kell neki, míg átsül, de a jó hír, ezután már nincs vele sok teendő. Időtartamot azért nem adok meg, mert a sütési idő a töltelék mennyiségétől, édességétől,, a tészta vastagságától, a sütőnktől és még mennyi mindentől függ! Hidd el, látszik, mikor elkészül: szép, fényes barnás lesz a teteje és a szélek finoman elválnak a tepsi falától. Nem érdemes magasabb hőmérséklettel gyorsítani a dolgot, mert kívülről megég, belül meg nyers marad a tészta, ha nincs elég türelmem hozzá.

20. Mikor kisült, még várok vele, mert a forró pitét nem lehet szépen szeletelni. Az első egy-két kockát amúgy is nehéz kiszedni a tepsiből, mert annyira elgyengül a tészta a tölteléktől, és ráadásul nehezen férünk hozzá, nem tudunk alányúlni a tészta roncsolása nélkül.. Ezt bizony még mi felnőttek is nehezen tudjuk megoldani, és nekünk se mindig sikerül:) De mi ez a kis bosszúság a mennyei pitéhez képest! Különben is a selejt a legfinomabb! Ezt biztosan palacsintasütésnél is megtapasztaltátok már.

Ha elég türelmes vagy, és hagyod legalább langyosra hűlni, akkor könnyen, és szépen lehet szeletelni. Először keresztben vágok egy-egy csíkot, aztán kisebb darabokra osztom a késsel. Mivel az almás pitét mindig a tepsiben szeletelem, jól kell hozzá megválasztani a tepsit, inkább nem használok teflont, mert a szeletelésnél megsérülhet. A jó öreg zománc vagy a bevonat nélküli tepsik ilyenkor a nyerők.

21. A tetejét vaníliás cukor és porcukor keverékével hintem meg egy szűrőkanál segítségével, de ez a művelet el is hagyható. Én legtöbbször elhagyom a cukorszórást, mert így tudok egy kicsit vigyázni az egészségemre, az a plusz cukor és üres kalória már nem hiányzik igazán senkinek.

Ne feledd, amíg sül és hűl a pite, pont elég idő áll rendelkezésedre, hogy rendben hagyd magad után a konyhát:)))

Jó étvágyat kívánok hozzá!

                                                                                                      szeretettel: Tündi néni

7PRÓBA 4.

Kedves Gyerekek!

Egy kicsit pihentetjük a tojásos feladatokat, de azért nem felejtjük el, hiszen a soron következő recepthez is szükségünk lesz a tojás feltörésének és szétválasztásának tudományára.

E heti próbánk, hogy MEGTANULUNK "HELYESEN" HÁMOZNI.

Tapasztalatból mondom, hogy általában az anyukák nem engednek benneteket a kés közelébe,  pedig sokkal hasznosabb lenne, ha megtanulnátok helyesen használni ezt a  fontos eszközt. Jobb lenne okosan bánni a késsel , mint félni tőle. Hiszen előbb-utóbb elkerültök otthonról: kollégiumba, családot fogtok alapítani, és erre a tudásra is szükségetek lesz.

Évek óta felhasználhatjuk az iskolánk almás kertjében termő alma egy részét technika órákon, így gyakran sütünk a gyerekekkel almás pitét vagy valamilyen almás finomságot. Rögtön az első kihívás, hogy úgy kellene meghámozni az almát, hogy a lehető legkevesebbet kelljen komposztálni belőle. Minél több maradjon a süteménybe. Először én is azt gondoltam, hogy ez nem is olyan nehéz, de rá kellett jönnöm, hogy bizony nem tudtok hámozni. Képesek lennétek rá, de mivel nincsen benne gyakorlatotok, azt sem tudjátok, mire kell közben figyelni.

Nézzük, miért van erre a tevékenységre szükség!

Egyes ételekbe úgy tesszük bele a zöldséget, gyümölcsöt, hogy nincsen szükség annak héjára. Lehet, hogy vastag, lehet, hogy túl rostos, esetleg nem lehet annyira alaposan megtisztítani. Láthatod, hogy többféle oka lehet, de egy a lényeg, el kell távolítani. Egy bizonyos városi legenda szerint a héja alatt van a legtöbb vitamin, amit nem lenne célszerű a héjával együtt kidobni, Akár igaz, akár nem, mindenképpen vékony rétegben kell leválasztani a felhasználni kívánt részről, hogy ne legyen sok a hulladék. Nem azért adtuk ki érte a pénzt, hogy a komposztba vagy a szemétbe kerüljön.

Ehhez éles kiskésre vagy zöldséghámozóra lesz szükséged, ezek pengéi lehetőleg rozsdamentes acélból készüljenek. Az én kedvenceim a kis görbe pengéjű fekete kés, és a "tupperes" hámozók. Fontos, hogy hámozásra inkább rövidebb pengéjű, hegyes kést használj, az ilyennel jól lehet "manőverezni", olyan helyekre is eljutnak, ahová a tompa végű társaik csak nehezen.
Az eszközök mellett  friss, lédús  termésre, gumóra vagy gyökérre is szükséged lesz.
Friss terményt mindig könnyebb hámozni, mint a fonnyadtat. Ezért már a vásárlásnál is ügyelj a frissességre.
Ha netán nálad fonnyadt meg, akkor hámozás előtt segít, ha egy-két órára hideg vízbe áztatod. Figyelj arra is, hogy ne legyen sáros a zöldség, a gumó, mert azt megtisztítani dupla munkával jár, és több vizet kell hozzá felhasználni. Másrészt ha sáros, a sarat is szépen hozzámérik a boltban. Tudod, sok kicsi, sokra megy.

Ha már így belejöttem a közmondások idézésébe, rögtön itt van még egy: ahány ház, annyi szokás. Valaki szárazon szeret hámozni, valaki vízbe teszi a hámozásra szánt dolgot. Én krumplit, zöldséget általában vízben hámozok, de almát, körtét, cukkinit, uborkát, őszibarackot, gombát szárazon.

Lassan potyog már a fákról a fincsi nyári alma. Ez nem igazán téli tárolásra való, ezt frissen fogyasztjuk vagy süteményeket készítünk belőle, esetleg kompótot, almaszószt.
Alma hámozásánál mindig eldöntöm előre, hogy mihez fogom felhasználni. Ha kompótnak készítem el, akkor meghámozom, eltávolítom a magházat, a csészeleveleket és a kocsányt, amivel az almafához kapcsolódott a termés. Végül gerezdekre vágom, vagy még apróbb darabokra, attól függően, hogy szeretem.
Ha reszelve használom fel az almát, akkor nem vágom ketté, hanem csak a kocsányt és a csészeleveleket kanyarítom ki belőle. A nagyobb lyukú reszelőn (káposztareszelőn), esetleg fém nokedliszaggató hátán körbereszelem a magházat. Azért így csinálom, mert sokkal könnyebb így egészben bánni vele, másrészt a kicsi darabok reszelésénél különösen figyelnem kell az ujjaim épségére.
Hogy ki, hogyan hámoz, ez is szokás kérdése. Almát spirálian, körbe-körbe szoktam hámozni, de ne aggódj, nincs rossz megoldás. Minél laposabb, hegyesebb szöget zár be a kés pengéje az alma húsával, annál vékonyabban tudom hámozni. Jobb kezembe veszem a kést, bal markomba pedig a hámozásra szánt almát. Én mindig magam felé húzom a kés élét, mondom az ÉLÉT, nem a hegyét! VIGYÁZOK magamra, nem hadonászok a késsel, nem farigcsálok, hanem folyamatosan húzom magam felé a gyümölcs húsában a kés pengéjét, miközben balról  jobbra fokozatosan forgatom az ujjaim segítségével a hámozandót. Ha el sem tudod képzelni, hogy néz ez ki, akkor figyeld meg az anyut vagy a nagyit, hogyan csinálja. Esetleg állj be neki segíteni, mikor a vasárnapi ebédhez krumplit hámoz. Azt sem nehezebb hámozni, sőt még a magházat sem kell belőle eltávolítani. Viszont ott meg a csíra okozhat gondot. Ezeket a helyeket a késed hegyével kanyarítsd körül. De ne "krátert" csinálj, vagy kutat fúrjál, csak éppen akkora lyukacskát, amekkorát muszáj.
Tudod, most már a hámozás minőségére is ügyelünk. Célunk, hogy tiszta, héjmentes legyen az alma, ugyanakkor kevés a hulladék. Nem pocsékolunk, hanem szépen, vékonyan hámozunk. Ez sem fog elsőre tökéletesen menni, de egyre jobb leszel benne, ha mondjuk minden délután meghámozol magadnak egy almát a gyakorlás kedvéért, akkor a hét végére már biztosan ügyesebb leszel. Utána pedig jóízűen harsogtatva elfogyasztod, nincs is annál jobb, egészségesebb! Persze turbó fokozatra is kapcsolhatsz, meghámozhatsz rögtön egy-két kilót is, azt viszont az anyuval egyeztesd, mert annak feldolgozásra lesz szüksége. Például isteni almás pitét lehet belőle varázsolni. Hamarosan megosztom veletek a kedvenc almás pitém receptjét is.

Biztosan észrevetted már, amikor almát ettél, hogy milyen gyorsan megbarnul az alma csutkája a szabad levegőn. Oxidálódik, mondanák a nagyok. Igen, a levegő oxigénjének hatására egyes anyagok átalakulnak az alma vágott-rágott felületén. Hámozáskor elkerülheted ezt a gyors barnulást, ha citromos vagy citromsavas, borkősavas, esetleg enyhén ecetes vízbe teszed azt almát, amit már meghámoztál. Bármelyik van ezek közül otthon, megteszi, és elég csak az egyiket használni. A meghámozott burgonyát is hideg vízbe teszem, de az nem  olyan gyorsan barnul, ezért a víz savanyítására sincsen szükség.

Hát akkor hajrá! Ha már megtanultál takarékosan, szépen, vékonyan hámozni, akkor jöhet a kis füzeted, és
beleírhatod, mire jutottál.

Alig várom, hogy meg tudjátok sütni a kedvenc pitémet! Hamarosan újra jelentkezek:)

Szeretettel: Tündi néni