ALMÁS PITE (haladóknak)

Küldöm a mamabarát verziót is, itt már nem sztorizgatok. Ha valahol elakadnál, akkor kukkants bele a hosszú változatba. A gasztrofotózás még nem az erősségem, de igyekszem azt is megtanulni. Hiába, én is veletek tanulok:)))

Hozzávalók közepes tepsihez:

50 dkg finomliszt

csipetnyi só

15 dkg sertészsír

26 dkg porcukor (Egyik fele a tésztába kerül, a másik fele az almatöltelékbe.)

1 és fél csapott teáskanál őrölt fahéj - ízlés szerint módosíthatsz rajta, de el is hagyható

3 tojás sárgája a tésztába

1 tojás sárgája a kenéshez

1 csomag sütőpor

1 csomag vaníliás cukor

1-2 evőkanál tejföl a tészta összeállításához

1-2 kg alma megpucolva, lereszelve tölteléknek

egy maréknyi búzadara vagy zsemlemorzsa a töltelék alá

Hozzávalók nagy gáztepsihez:

75 dkg finomliszt

csipetnyi só

23 dkg sertészsír

35 vagy 40 dkg porcukor (Egyik fele a tésztába kerül, a másik fele az almatöltelékbe.)

2 csapott teáskanál őrölt fahéj - ízlés szerint módosíthatsz rajta, de el is hagyható

5 tojás sárgája a tésztába

1 tojás sárgája a kenéshez

1 csomag sütőpor (a nagyhoz sem kell több)

1 csomag vaníliás cukor (a nagyhoz is elég)

kb. egy kis doboznyi tejföl az összeállításhoz

1-2 kg alma megpucolva, lereszelve tölteléknek

egy maréknyi búzadara vagy zsemlemorzsa a töltelék alá

Elkészítés menete:

1. Előkészítem magamat, a hozzávalókat és az eszközöket. :)))

2, Meghámozom az almát, de egészben hagyom, majd egy nagyobb lyukú reszelőn körbereszelem a magházat, amennyire  csak lehet.

3. Kimérem a hozzávalókat.

4. A lisztet, a sót és a sütőport elkeverem egymással.

5. A fenti keverékben elmorzsolom a sertészsírt, majd beledolgozom a porcukor felét is.

6. A tojásokat szétválasztom. Egy sárgáját félreteszek a tetejének a kenéséhez, a többit a tésztához adom. A fehérjét más ételhez használom fel.

7. Összedolgozom a  tálban a hozzávalókat, és annyi tejfölt adok hozzá, hogy összeálljon a tésztám.

8. Két részre osztom a tésztát, az egyik cipó legyen kicsit nagyobb, ez kerül majd alulra.

9. Gyúródeszkán először a nagyobb cipót nyújtom ki. Jó, ha a tepsi méreténél pár centivel nagyobb a széle is, hossza is. Sodrófa segítségével beleterítem a sütőpapírral kibélelt tepsibe. Figyelek arra, hogy a sütőpapír a tepsim oldalát is védje.
10. Előmelegítem a sütőt.
11. Egy maréknyi búzadarával meghintem az alsó tésztát, majd a gyengén kinyomkodott reszelt almát egyenletesen elosztom rajta.
12. Belekeverem az őrölt fahéjat a cukor másik felébe, és megszórom vele az almaréteget.
13. Kinyújtom a másik tésztalapot is tepsi méretűre.
14. Az alma tetejére terítem, enyhén lenyomkodom.
15. Egy tojás sárgájával megkenem a tetejét. Majd villával megszurkálom a felső tésztalapot, ha szépen mintázom, akkor még gusztább, de az ízének teljesen mindegy.:) Így a sütés közben keletkező párának szabad utat adunk.
16. Az előmelegített sütőben aranybarnára sütöm. Ha túl hirtelen sül, akkor a belseje nyers marad, kívül pedig megég, ezért mérsékelten meleg sütőben süssed.
17. Langyosan szeletelem, ha a család igényli, akkor vaníliás porcukorral meghintem.

Ne feledd, az örömmel végzett munka mindig meglátszik a végeredményen. Olyankor állj neki, mikor jól érzed magad. Így a sütés-főzés inkább a szereteted megtestesülése, és ne áldozat legyen részedről. Ha van gyermeked, kérlek, vonjad be őt is a közös sütésbe, főzésbe, meglátod gyönyörű perceket, órákat kapsz ajándékba a közösen, beszélgetve végzett munka alatt.
Szenved ez a világ az elidegenedéstől. Szinte minden tevékenységünket egymástól elkülönülve végezzük, még a családban élők is. Úgy gondolom, hogy túl késő kamaszkorban elvárni a gyermekünktől, hogy őszinte és közlékeny legyen velünk. Ezt bizony kisebb korban, folyamatos kommunikációval, együtt végzett tevékenységekkel, játékokkal lehet megalapozni. Ha így teszel, akkor a kamaszkort is gyorsabban át fogjátok vészelni. Vond bele az életedbe a gyermeked, de ne csinálj belőle kis felnőttet, ne terheld túl a magánéleted gondjaival.  Tanítsd neki, mutasd meg neki a  szeretettel végzett munka örömét.
 Ehhez kívánok türelmet és kitartást, hogy a nehézségek ellenére is a legjobbat hozzátok ki magatokból!
Egy ínycsiklandó almás pite mellett még a beszélgetés is sokkal könnyebb:)))

ALMÁS PITE (kezdőknek)

Kedves Gyerekek!

Hosszú-hosszú évekig kerestem azt az ízt, ami gyermekkorom mennyei almás pitéire emlékeztet. Sok finom pitét ettem, de egyiknél sem éreztem, hogy "na ez az, ezt meg kell sütnöm!". Végül egy nap rám mosolygott a szerencse, és egy kis receptfüzetben rátaláltam. Mikor olvastam a receptet, az összetevőkből már láttam, hogy ez nekem tetszik, pont ilyenre gondoltam.

Azóta már sokszor megsütöttem, sok embernek ajánlottam, és a tanítványaimmal is elkészítettük számtalanszor az iskolában. Egyszerűen nem lehet megunni! Először közepes tepsihez adom meg a hozzávalókat, alatta pedig nagy adagban.

A hámozás tudományát itt már alkalmazhatjátok is :) (lásd itt)

Az almát mindig érzésre teszem bele, mi szeretjük, ha vastagon van az almatöltelék. De ennél a receptnél is igaz, hogy nem szabad túlzásokba esni, fontos, hogy egyensúlyban legyen a tészta és a töltelék mennyisége. Meglátod, érezni fogod egy-két próbálkozás után, hogy ti hogyan szeretitek. 

Ez a recept azért is kedves nekem, mert nem kell külön dinsztelni (megpárolni) az almát, hanem csak hámozás után lereszelni, kinyomkodni egy kicsit a levét, és szétteríteni a tésztán. Ezután szoktam csak meghinteni a porcukor másik felével, amibe belekeverem a fahéjat. Azért nem előbb teszem az almához a cukrot, mert akkor a cukor hatására sokkal több levet enged az alma, és ahogy kinyomkodnám a levet, a cukor is a lével együtt menne, és nem az én pitémet édesítené. Így viszont teljesen hasznosul a cukor, a kinyomkodott almalé meg garantáltan cukor hozzáadása nélkül készült egészséges finomság. Mindig akad a családban egy-két huncut, aki örömmel elfogyasztja ezt az almalevet. :)

 A fahéjat "szereti" az alma, pikánsabb, egzotikusabb lesz tőle az íze, de a túl sok fahéjtól megkeseredik a töltelék, tehát vigyázz vele. A fűszereket soha nem közvetlenül szórom a fűszertartóból vagy a zacskóból az ételbe, hanem kiskanállal, kupakkal kimérem először, hogy mennyit szeretnék bele tenni.  Könnyen meglódulhat az ember keze, és kivenni az ételből már sokkal nehezebb:)

Remélem, hogy Ti is megszeretitek ezt a receptet, és az egyik kedvencetek lesz Nektek is.

Hozzávalók közepes tepsihez:

50 dkg finomliszt

csipetnyi só

15 dkg sertészsír

26 dkg porcukor (Egyik fele a tésztába kerül, a másik fele az almatöltelékbe.)

1 és fél csapott teáskanál őrölt fahéj - ízlés szerint módosíthatsz rajta, de el is hagyható

3 tojás sárgája a tésztába

1 tojás sárgája a kenéshez

1 csomag sütőpor

1 csomag vaníliás cukor

1-2 evőkanál tejföl a tészta összeállításához

1-2 kg alma megpucolva, lereszelve tölteléknek

egy maréknyi búzadara vagy zsemlemorzsa a töltelék alá

Hozzávalók nagy gáztepsihez:

75 dkg finomliszt

csipetnyi só

23 dkg sertészsír

35 vagy 40 dkg porcukor (Egyik fele a tésztába kerül, a másik fele az almatöltelékbe.)

2 csapott teáskanál őrölt fahéj - ízlés szerint módosíthatsz rajta, de el is hagyható

5 tojás sárgája a tésztába

1 tojás sárgája a kenéshez

1 csomag sütőpor (a nagyhoz sem kell több)

1 csomag vaníliás cukor (a nagyhoz is elég)

kb. egy kis doboznyi tejföl az összeállításhoz

1-2 kg alma megpucolva, lereszelve tölteléknek

egy maréknyi búzadara vagy zsemlemorzsa a töltelék alá

Szükséges eszközök:

2 tál az alma mosásához, pucolásához, egy hámozókés, egy tál a tészta összeállításához, két kisebb edény a tojások szétválasztásához, az egyik legyen zárható, hogy a felhasználásig hűtőbe tudjuk tenni a megmaradt fehérjét, edény a porcukornak, nagyobb lyukú reszelő, konyhai mérleg, kanál, gyúródeszka és sodrófa, villa, kenőecset, szűrőkanál, egy magasabb falú tepsi

Elkészítés menete:

1. Hajamat rendezem, ékszereimet leveszem a kezemről, kezet mosok, kötényt kötök, előszedem a szükséges eszközöket és alapanyagokat.

2, Meghámozom az almát: egyik tálba kerül a héja, a másikba hideg vizet engedek, és egy kevés citromlével savanyítom, hogy ne barnuljon meg olyan gyorsan a meghámozott alma. Ha szennyezett az almám héja, akkor hámozás előtt is megmosom, vagy hámozást követően több vízben. A csészeleveleket és a kocsányát (szárát) is kikanyarítom, és nagyobb lyukú reszelőn körbereszelem a magházat. Szerintem így sokkal könnyebb almát reszelni. Minden falatkája kincs, ne dobd ki a komposztra vagy a szemétbe azt, amit nem muszáj. Mikor kész, félre teszem.

3. Kimérem a porcukrot, átöntöm a cukros edénybe, majd a lisztet is, és a keverőtálba rakom, végül a zsiradékot, amit felhasználásig a mérőedényben hagyok. Közben nem kell elmosogatni a mérőedényt.

4. A lisztet, a sót és a sütőport elkeverem egymással.

5. A fenti keverékben elmorzsolom a sertészsírt, majd beledolgozom a porcukor felét is, végül kis mélyedést alakítok ki a tetején, amibe a tojások sárgáját fogom önteni.

6. A porcukor másik felébe belekeverem az őrölt fahéjat és félre teszem.

7. Megmosom a tojások héját, és szárazra törlöm.

8. Egyesével szétválasztom a tésztába szánt tojásokat: egyik edénybe megy a fehérje egyenként (nem fedeles), a sárgáját a lisztkeverék mélyedésébe rakom, a fehérjéket a fedeles edénybe öntögetem össze. Végül felütöm a kenésre használt tojást is, a fehérjét a többihez teszem, ez alatt a tojáshéjban tartom a sárgáját. Mikor kiürült a "felütős" edényke, akkor belecsusszantom a sárgáját ebbe az edénybe, és félre teszem felhasználásig. A fehérjével töltött edényemet lezárom, ennek a hűtőben a helye.

9. Összedolgozom a  tálban a hozzávalókat, és annyi tejfölt adok hozzá, hogy összeálljon egy ruganyos, de nem ragacsos masszává. Szépen elválik az edény falától, amikor jó.

10. Kettéveszem a tésztát úgy, hogy az egyik adag kicsivel nagyobb legyen, mint a másik. Nem elfelezem, mert alulra célszerű kicsit vastagabb tésztaréteget tenni.

11. Meghintem liszttel a gyúródeszkát. Először a nagyobb adagot teszem rá. Előbb átgyúrom, cipót formálok belőle, majd a kezem segítségével igazítok rajta. Kicsit lenyomkodom, formázom, hogy szögletesre tudjam nyújtani a sodrófával. A nyújtásnál figyelek arra, hogy a tészta lehetőleg téglalap alakú maradjon, ne szakadjon el, vastagsága legyen egyenletes. Ez azt jelenti, hogy mindenütt egyforma vastag legyen, mert ha túl nagyok az eltérések, nem egyszerre sül át, és nehezebb a tepsibe "varázsolni".

Az alsó tészta kicsivel nagyobb legyen, mint a tepsim mérete.

12. Kibélelek egy magasabb falú tepsit szilikonos sütőpapírral, úgy, hogy a sütőpapír a tepsim oldalát is védje. A kilógó részeket ollóval levágom, nehogy meggyulladjon a sütőben.

Ha  nincs otthon sütőpapírom, akkor zsírral kikenem a tepsi belsejét, meghintem finom liszttel a bezsírozott felületet. Ütögetéssel egyenletesen eloszlatom rajta.

Mikor előkészítettem a tepsit, bekapcsolom a sütőmet vagy meggyújtom a gázsütőt, hogy bemelegedjen, mire szükség lesz rá.

13. Feltekerem a kinyújtott tésztát a sodrófára, a tepsi felett pedig szépen beleengedem a helyére, azaz letekerem róla. Mindig a rövidebb oldalához teszem a sodrófát, kezemmel az elején segítek a  kinyújtott tésztalapnak a rúdon maradni, utána már csak forgatnom kell. Ujjaim segítségével kicsit megigazítom a sarkokat, éleket a tepsiben, és meghintem egy maréknyi búzadarával a tészta felületét.

14. A lereszelt almát enyhén kinyomkodom a kezemmel az almás tál felett: két kezem közé veszek egy nagy gombócnyi adagot, aztán enyhén összenyomom, az ujjaim között pedig szépen kibuggyan a felesleges lé. Vigyázz, ne facsard ki teljesen! Nem kell kicentrifugálni! Fontos, hogy lédús, szaftos maradjon a töltelék, de mégse áztassa szét a tésztát.

15 Egyenletesen elosztom a  kinyomkodott almát az alsó tésztalapon. Mikor kész, megszórom a tetejét a fahéjas porcukorral, figyelek arra, hogy mindenhová jusson elegendő.

16. Kinyújtom a lisztezett deszkán a másik tésztalapot is. De ez kicsit kisebb legyen, csak akkora, mint a tepsi mérete. A sodrófa segítségével ezt is a tepsibe terítem, az almatöltelék fölé. Kicsit lenyomkodom a kezemmel, de csak finoman, gyengéden.

17. Megkenem a tetejét a tojás sárgájával. Ha nincs kenőecsetem, akkor előveszem a jó öreg "ötujjasat" , a tenyeremet és bemázolom vele a tészta tetejét. Aztán persze jöhet a kézmosás! Nem is hinnéd, hogy mennyit tud fejlődni a problémamegoldó képessége az embernek a konyhában!

18. Villával megszúrkálom a tetejét, de csak érzéssel. Csak a felső tésztaréteget kell átböknöm, hogy a sütés közben keletkező gőz szabadon távozhasson a pitémből. Így nem lesz hólyagos, és nem is reped széjjel. Ráadásul olyan szép sormintákat lehet a tésztába böködni. Próbáljátok csak ki! 

Ha túl mélyre szaladna a villád, akkor az alsó tésztaréteget is átszúrnád, és az alma leve lecsurogna, a sütőpapírodhoz kozmálna. Ugye  nem szeretnéd? Hát akkor figyelj, csak óvatosan díszítsed a pite tetejét!

19. Az előmelegített sütőbe beteszem, és lassú tűzön, közepes hőmérsékleten aranybarnára sütöm. Viszonylag sok idő kell neki, míg átsül, de a jó hír, ezután már nincs vele sok teendő. Időtartamot azért nem adok meg, mert a sütési idő a töltelék mennyiségétől, édességétől,, a tészta vastagságától, a sütőnktől és még mennyi mindentől függ! Hidd el, látszik, mikor elkészül: szép, fényes barnás lesz a teteje és a szélek finoman elválnak a tepsi falától. Nem érdemes magasabb hőmérséklettel gyorsítani a dolgot, mert kívülről megég, belül meg nyers marad a tészta, ha nincs elég türelmem hozzá.

20. Mikor kisült, még várok vele, mert a forró pitét nem lehet szépen szeletelni. Az első egy-két kockát amúgy is nehéz kiszedni a tepsiből, mert annyira elgyengül a tészta a tölteléktől, és ráadásul nehezen férünk hozzá, nem tudunk alányúlni a tészta roncsolása nélkül.. Ezt bizony még mi felnőttek is nehezen tudjuk megoldani, és nekünk se mindig sikerül:) De mi ez a kis bosszúság a mennyei pitéhez képest! Különben is a selejt a legfinomabb! Ezt biztosan palacsintasütésnél is megtapasztaltátok már.

Ha elég türelmes vagy, és hagyod legalább langyosra hűlni, akkor könnyen, és szépen lehet szeletelni. Először keresztben vágok egy-egy csíkot, aztán kisebb darabokra osztom a késsel. Mivel az almás pitét mindig a tepsiben szeletelem, jól kell hozzá megválasztani a tepsit, inkább nem használok teflont, mert a szeletelésnél megsérülhet. A jó öreg zománc vagy a bevonat nélküli tepsik ilyenkor a nyerők.

21. A tetejét vaníliás cukor és porcukor keverékével hintem meg egy szűrőkanál segítségével, de ez a művelet el is hagyható. Én legtöbbször elhagyom a cukorszórást, mert így tudok egy kicsit vigyázni az egészségemre, az a plusz cukor és üres kalória már nem hiányzik igazán senkinek.

Ne feledd, amíg sül és hűl a pite, pont elég idő áll rendelkezésedre, hogy rendben hagyd magad után a konyhát:)))

Jó étvágyat kívánok hozzá!

                                                                                                      szeretettel: Tündi néni

7PRÓBA 4.

Kedves Gyerekek!

Egy kicsit pihentetjük a tojásos feladatokat, de azért nem felejtjük el, hiszen a soron következő recepthez is szükségünk lesz a tojás feltörésének és szétválasztásának tudományára.

E heti próbánk, hogy MEGTANULUNK "HELYESEN" HÁMOZNI.

Tapasztalatból mondom, hogy általában az anyukák nem engednek benneteket a kés közelébe,  pedig sokkal hasznosabb lenne, ha megtanulnátok helyesen használni ezt a  fontos eszközt. Jobb lenne okosan bánni a késsel , mint félni tőle. Hiszen előbb-utóbb elkerültök otthonról: kollégiumba, családot fogtok alapítani, és erre a tudásra is szükségetek lesz.

Évek óta felhasználhatjuk az iskolánk almás kertjében termő alma egy részét technika órákon, így gyakran sütünk a gyerekekkel almás pitét vagy valamilyen almás finomságot. Rögtön az első kihívás, hogy úgy kellene meghámozni az almát, hogy a lehető legkevesebbet kelljen komposztálni belőle. Minél több maradjon a süteménybe. Először én is azt gondoltam, hogy ez nem is olyan nehéz, de rá kellett jönnöm, hogy bizony nem tudtok hámozni. Képesek lennétek rá, de mivel nincsen benne gyakorlatotok, azt sem tudjátok, mire kell közben figyelni.

Nézzük, miért van erre a tevékenységre szükség!

Egyes ételekbe úgy tesszük bele a zöldséget, gyümölcsöt, hogy nincsen szükség annak héjára. Lehet, hogy vastag, lehet, hogy túl rostos, esetleg nem lehet annyira alaposan megtisztítani. Láthatod, hogy többféle oka lehet, de egy a lényeg, el kell távolítani. Egy bizonyos városi legenda szerint a héja alatt van a legtöbb vitamin, amit nem lenne célszerű a héjával együtt kidobni, Akár igaz, akár nem, mindenképpen vékony rétegben kell leválasztani a felhasználni kívánt részről, hogy ne legyen sok a hulladék. Nem azért adtuk ki érte a pénzt, hogy a komposztba vagy a szemétbe kerüljön.

Ehhez éles kiskésre vagy zöldséghámozóra lesz szükséged, ezek pengéi lehetőleg rozsdamentes acélból készüljenek. Az én kedvenceim a kis görbe pengéjű fekete kés, és a "tupperes" hámozók. Fontos, hogy hámozásra inkább rövidebb pengéjű, hegyes kést használj, az ilyennel jól lehet "manőverezni", olyan helyekre is eljutnak, ahová a tompa végű társaik csak nehezen.
Az eszközök mellett  friss, lédús  termésre, gumóra vagy gyökérre is szükséged lesz.
Friss terményt mindig könnyebb hámozni, mint a fonnyadtat. Ezért már a vásárlásnál is ügyelj a frissességre.
Ha netán nálad fonnyadt meg, akkor hámozás előtt segít, ha egy-két órára hideg vízbe áztatod. Figyelj arra is, hogy ne legyen sáros a zöldség, a gumó, mert azt megtisztítani dupla munkával jár, és több vizet kell hozzá felhasználni. Másrészt ha sáros, a sarat is szépen hozzámérik a boltban. Tudod, sok kicsi, sokra megy.

Ha már így belejöttem a közmondások idézésébe, rögtön itt van még egy: ahány ház, annyi szokás. Valaki szárazon szeret hámozni, valaki vízbe teszi a hámozásra szánt dolgot. Én krumplit, zöldséget általában vízben hámozok, de almát, körtét, cukkinit, uborkát, őszibarackot, gombát szárazon.

Lassan potyog már a fákról a fincsi nyári alma. Ez nem igazán téli tárolásra való, ezt frissen fogyasztjuk vagy süteményeket készítünk belőle, esetleg kompótot, almaszószt.
Alma hámozásánál mindig eldöntöm előre, hogy mihez fogom felhasználni. Ha kompótnak készítem el, akkor meghámozom, eltávolítom a magházat, a csészeleveleket és a kocsányt, amivel az almafához kapcsolódott a termés. Végül gerezdekre vágom, vagy még apróbb darabokra, attól függően, hogy szeretem.
Ha reszelve használom fel az almát, akkor nem vágom ketté, hanem csak a kocsányt és a csészeleveleket kanyarítom ki belőle. A nagyobb lyukú reszelőn (káposztareszelőn), esetleg fém nokedliszaggató hátán körbereszelem a magházat. Azért így csinálom, mert sokkal könnyebb így egészben bánni vele, másrészt a kicsi darabok reszelésénél különösen figyelnem kell az ujjaim épségére.
Hogy ki, hogyan hámoz, ez is szokás kérdése. Almát spirálian, körbe-körbe szoktam hámozni, de ne aggódj, nincs rossz megoldás. Minél laposabb, hegyesebb szöget zár be a kés pengéje az alma húsával, annál vékonyabban tudom hámozni. Jobb kezembe veszem a kést, bal markomba pedig a hámozásra szánt almát. Én mindig magam felé húzom a kés élét, mondom az ÉLÉT, nem a hegyét! VIGYÁZOK magamra, nem hadonászok a késsel, nem farigcsálok, hanem folyamatosan húzom magam felé a gyümölcs húsában a kés pengéjét, miközben balról  jobbra fokozatosan forgatom az ujjaim segítségével a hámozandót. Ha el sem tudod képzelni, hogy néz ez ki, akkor figyeld meg az anyut vagy a nagyit, hogyan csinálja. Esetleg állj be neki segíteni, mikor a vasárnapi ebédhez krumplit hámoz. Azt sem nehezebb hámozni, sőt még a magházat sem kell belőle eltávolítani. Viszont ott meg a csíra okozhat gondot. Ezeket a helyeket a késed hegyével kanyarítsd körül. De ne "krátert" csinálj, vagy kutat fúrjál, csak éppen akkora lyukacskát, amekkorát muszáj.
Tudod, most már a hámozás minőségére is ügyelünk. Célunk, hogy tiszta, héjmentes legyen az alma, ugyanakkor kevés a hulladék. Nem pocsékolunk, hanem szépen, vékonyan hámozunk. Ez sem fog elsőre tökéletesen menni, de egyre jobb leszel benne, ha mondjuk minden délután meghámozol magadnak egy almát a gyakorlás kedvéért, akkor a hét végére már biztosan ügyesebb leszel. Utána pedig jóízűen harsogtatva elfogyasztod, nincs is annál jobb, egészségesebb! Persze turbó fokozatra is kapcsolhatsz, meghámozhatsz rögtön egy-két kilót is, azt viszont az anyuval egyeztesd, mert annak feldolgozásra lesz szüksége. Például isteni almás pitét lehet belőle varázsolni. Hamarosan megosztom veletek a kedvenc almás pitém receptjét is.

Biztosan észrevetted már, amikor almát ettél, hogy milyen gyorsan megbarnul az alma csutkája a szabad levegőn. Oxidálódik, mondanák a nagyok. Igen, a levegő oxigénjének hatására egyes anyagok átalakulnak az alma vágott-rágott felületén. Hámozáskor elkerülheted ezt a gyors barnulást, ha citromos vagy citromsavas, borkősavas, esetleg enyhén ecetes vízbe teszed azt almát, amit már meghámoztál. Bármelyik van ezek közül otthon, megteszi, és elég csak az egyiket használni. A meghámozott burgonyát is hideg vízbe teszem, de az nem  olyan gyorsan barnul, ezért a víz savanyítására sincsen szükség.

Hát akkor hajrá! Ha már megtanultál takarékosan, szépen, vékonyan hámozni, akkor jöhet a kis füzeted, és
beleírhatod, mire jutottál.

Alig várom, hogy meg tudjátok sütni a kedvenc pitémet! Hamarosan újra jelentkezek:)

Szeretettel: Tündi néni

CITROMOS PISKÓTA (haladóknak)

Hozzávalók: (közepes méretű gáztepsihez)
6 db tojás
csipetnyi só a fehérjébe
12 (2x6) csapott evőkanál kristálycukor
12 (2x6) púpos evőkanál finomliszt
1 csomag sütőpor
6  (1x6) evőkanál citromlé (fekete kupakos Olympos)

Bármilyen méretű tepsihez átalakíthatod a receptet pillanatok alatt, csak a tojások számára kell figyelned, és megtartani az arányokat.
Még egy kényes kérdés: a sütőpor adagolása. Csínján bánj vele, mert furcsa utóíze lesz a piskótádnak, ha túladagolod!
3-5 tojásos vizes piskótához én csak fél csomagnyit használok, kevesebb tojásból pedig soha nem sütök.
6 tojástól felfelé bele szoktam tenni egy egész csomaggal, ez a mennyiség már semlegesíti a kellemetlen utóízt. Nagyanyáink korában sütőpor nélkül sütötték. Ilyenkor tömörebb a tészta, nem annyira kiadós, látványos.

Bár a legtöbb piskótarecept ugyanannyi cukrot kér, mint amennyi a liszt mennyisége, de hidd el, hogy ennyi kis spórolás a cukorral sem a végeredménynek, sem az alakodnak nem fog ártani. Én ahol csak lehet csökkentem a hozzáadott cukor mennyiségét.

Elkészítés menete:
1. Előkészítem a tepsit: kizsírozom a belsejét, az alját liszttel hintem vagy kibélelem szilikonos sütőpapírral.
2. Szétválasztom a tojásokat: egy magas falú edénybe teszem a fehérjét, keverőtálba gyűjtöm a sárgáját.
3. Kimérem a 6 evőkanálnyi citromlevet, félre teszem, a kristálycukrot pedig egyenesen a sárgájához adagolom a tálba.
4. Egy másik edényben elkeverem egymással a lisztet és a sütőport.
5. A kézmixer habverőjével kemény habot készítek a fehérjéből. Nem feledkezek meg egy csipetnyi só hozzáadásáról, ezzel az apró trükkel keményebb habom lesz.
6. A sárgáját összedolgozom a kristálycukorral, hozzáteszem a citromlevet, majd a lisztet, és addig keverem, míg egy sűrű masszát kapok..
7. Óvatosan beleforgatom a masszába a kemény habbá vert fehérjét.
8. Egyenletesen eloszlatom a tepsiben, majd előmelegített sütőben készre sütöm.

Ízesítési tippek:

• meghinthetem gyümölccsel még sütés előtt
• mikor kihűlt, megkenhetem lekvárral vagy valamilyen finom krémmel, pudinggal, felvert tejszínnel...

Ha bárhol elakadnál, akkor olvass bele a részletes leírásba. Ha viszont már gyakorlott háziasszony vagy, akkor csináld úgy, ahogy Neked leginkább bevált. De egy próbálkozást megér, ha még ezt a változatot nem sütötted.

Mindenkinek nagyon jó étvágyat hozzá!

CITROMOS PISKÓTA (kezdőknek)

Ezt a piskóta receptet Manci nagynénémtől, édesapám testvérétől tanultam még fiatal koromban. Azóta is sütöm, többféle változatát készítem, de a lényege mindegyiknek ugyanaz: a tojások számához igazítva, akár konyhai mérleg nélkül is könnyű, finom piskóta. Ez egy olyan "vizes piskóta", amelyikben a vizet citromlével helyettesítem. A vizes piskótához kevesebb tojás szükséges, mert a tojások felét valamilyen folyadékkal helyettesítjük: ez lehet víz, vagy akár citromlé is:)

Természetesen a tepsi méretéhez igazítom a tojások számát: egy 26 cm átmérőjű gyümölcstortaformához 3 tojás kell, míg egy nagy gáztepsihez akár 8-9 tojásból is készülhet a piskóta.

Ilyenkor, mikor érik a cseresznye, a meggy, vagy van a fagyasztóban belőle, bátran szórjuk meg a piskóta tetejét gyümölccsel, de számítsunk rá, hogy bele fog süppedni a gyümölcs a masszába, mivel nehezebb annál. Ezt úgy tudjuk megakadályozni, hogy liszttel óvatosan meghintjük a szórásra szánt gyümölcsöt, ekkor nem olyan mértékű a süllyedés. Kimérni sohasem mértem a gyümölcs mennyiségét, érzésre csinálom. Te is hagyatkozz a megérzésedre! Ne túl sűrűn, ne túl ritkán hintsed, hogy mindegyik szeletbe jusson egy kis színes finomság. Itt is igaz, amit nem győzök hangsúlyozni: "sokszor a kevesebb több", mert mutatósabb, könnyebben szeletelhető és nem ázik el tőle a tészta.

Még egy apróság: bár újabban gyakran használom a szilikonos sütőpapírt piskóta esetén is, de sokszor maradok a hagyományos eljárásnál is. Ilyenkor sertészsírral kikenem a tepsit, és csak az alját meghintem liszttel, azt egyenletesen eloszlatom rajta. Az oldalát be ne hintsed, mert akkor nem tud felemelkedni a piskótád rendesen, szó szerint visszahúzza a liszt. Ha viszont alul nem hinted be alaposan liszttel, akkor nem tudod szépen kiborítani a tepsiből a kész piskótalapot (tortáknál van ennek inkább jelentősége).

Ha a tepsiben szeretnéd felszeletelni a süteményt, akkor nem ajánlom a  tapadásmentes bevonatú pl. teflonbevonatú tepsit, mert könnyen megsérül a felülete, ilyenkor inkább sima alumínium, vagy zománcos tepsit használj. 

Ha a cakkos szélű gyümölcstortaformához használod a receptet, akkor viszont alaposan ki kell kenni is, hinteni is, mert különben benne ragad a tészta a formában.  Ilyenkor az oldalát, a cakkos részét is muszáj egyenletesen zsírral és  liszttel bevonni. A gyümölcstortát is, a csatos tortaformát is mindig egy sütőlemezre állítva teszem be a sütőbe, mert az olvadó zsír rettentő büdösen tud égni, ha a sütőm aljára cseppen. Ezt tökéletesen felfogja a sütőlemez, így elkerülhető a csepegő zsír okozta bosszúság.

Hozzávalók: (közepes méretű tepsihez)

6 db tojás

csipetnyi só

12 csapott evőkanál kristálycukor

12 púpos evőkanál finomliszt

1 csomag sütőpor

6 evőkanál citromlé (fekete kupakos Olympos)

Szükséges eszközök:

keverőtál, nagyobb magas falú edény a fehérje felveréséhez, kisebb edény a tojás szétválasztásához, egy normális méretű evőkanál, egy edény a lisztnek, kézi mixer habverő fejjel, közepes méretű tepsi

Elkészítés:

1. Haj összekötése, kézmosás, kötény, hozzávalók és eszközök előkészítése.

2. Megmosom a tojásokat, szárazra törlöm a héját. Egyesével felütöm: a kis edénybe megy a fehérje,  a keverőtálba a sárgája. A habverésre szánt edényben gyűjtöm össze a fehérjét.

3. A  kicsi tojásos edénybe 6 evőkanálnyi citromlevet  félre teszek.

4. A keverőtálba, a tojássárgája mellé 12 csapott evőkanálnyi kristálycukrot (nem púposan, hanem laposan van a kanálon a cukor) adagolok.

5. A lisztnek szánt edénybe belemérem a 12 púpos evőkanálnyi lisztet és belekeverem a sütőport. Ha csomós a sütőpor, akkor érdemes beleszitálni, mert így egyenletesebben el tudom dolgozni.

6. Kizsírozom a tepsit a tenyeremmel, ujjaimmal, papírtörlővel letörlöm a zsíros szennyeződést a kezemről, majd megmosom szappannal.

Meghintem a tepsi alját liszttel, eloszlatom egyenletesen ütögetéssel, de az oldalához ne tapadjon belőle.

7. Előmelegítem a sütőt.

8. Csipetnyi só hozzáadásával kemény habbá verem fel a tojások fehérjét. (lásd 7PRÓBA 3.)

9. A kézi mixer segítségével összedolgozom a sárgáját a cukorral, kivilágosodik a színe, mikor jó.

10. Belekeverem a citromlét és a lisztet.

11. Óvatosan beleforgatom a felvert tojáshabot.

12. Beleöntöm a masszát az előkészített tepsibe, egyenletesen elosztom a  felületen, majd meghintem a lisztbe mártott gyümölccsel.

13. Az előmelegített sütőben megsütöm. Én úgy szoktam, hogy eleinte 10-15 percig magasabb hőmérsékleten tartom a sütőmet, majd leveszem takarékra, és lassú tűzön fejezem be a sütést. A piskóta nem szereti, ha gyakran rányitogatják a sütő ajtaját, te se tegyed. Mikor már érzem az illatát, esetleg látom, hogy a teteje sárgul, barnul, akkor elvégzem a tűpróbát (lásd a csokis muffinnál). Ha már nem ragad a tészta, lezárom a sütőt. Azt vettem észre, hogy akkor van kész a piskóta, mikor kicsit elválik a sütőben a tepsi falától, ez annak a jele, hogy már megsült, ideje lezárni. Még pár percig félig kinyitott sütőajtó mellett hagyom hűlni, végül kiveszem.

14. Míg sül és hűl a tészta, elmosogatok, elpakolok magam után.

15. Ha túl forrón szeletelem, akkor "szalonnás" lesz, így nem olyan mutatós. Amúgy sem egészséges a túl forró étel. Ne ijedjetek meg, mindegyik piskóta kicsit összeesik, mikor kivesszük a sütőből, ez természetes jelenség, a süti ízét nem befolyásolja. Porcukrot is szitálhatsz rá, de szerintem teljesen felesleges, mert így is kellemesen édes.

Örömteli sütögetést kívánok! Használjad fel, amit a 7PRÓBÁKNÁL elmagyaráztam.

Vigyázzál magadra, a konyha veszélyes üzem!  De ha odafigyelsz arra, amit éppen csinálsz, akkor nem érhet baj.

Ennek is feltöltöm a rövidített változatát, abban ígérem nem magyarázok már ennyit:)))

Szeretettel: Tündi néni

7PRÓBA 3.

Kedves Gyerekek!

Remélem, hogy már sikeresen túljutottatok a 2. próbán is, és szét tudjátok választani a tojás fehérjét a sárgájától. Pompás, ha nemcsak egyszer sikerül ez, hanem újra és újra meg tudod jól csinálni ezt a műveletet.

Gondolom, hogy most már bátran megismerkedhetünk a habverés titkaival is.

MEGTANULUNK KEMÉNY HABOT VERNI A TOJÁSFEHÉRJÉBŐL.

Általában friss, hűtött tojásból szebb habot lehet készíteni. A tojás frissessége már a felütéskor is jól látszik. A friss tojásnak kevésbé sérülékeny a sárgáját (szik) védő vékony hártyája, az úgynevezett szikhártya. Míg a kevésbé friss tojásnál könnyen kifakad ez a vékony falú "zsákocska". Gondoltad volna, hogy a tojássárgája nem más, mint egyetlen óriási petesejt, amelyben rengeteg tápanyag található? Ez a sárgája tartalmazza megtermékenyített állapotában azokat a kromoszómákat, géneket, amelyek a kiscsirkék külső és belső tulajdonságait meghatározzák. Az ezt körülölelő fehérje pedig további tápanyagforrás a fejlődő kiscsirkék számára, védi és rögzíti az oly fontos örökítő anyagokat tartalmazó sárgáját. Nem csodálatos?
Nem véletlen, hogy őseink olyan hamar rájöttek, hogy ez az anyag nemcsak a kiscsirkéknek tápláló, hanem az ember számára is. Ma is egyik nagyon fontos és értékes eleme a táplálkozásunknak a tojás.

Általában a tojásfehérje habbá alakítását süteményeknél alkalmazzuk,  a különböző kevert tészták, piskóták készítésének egyik fontos lépése a habverés. De egyes linzerekhez, a mézeskalács díszítéséhez is szükség lehet rá. 

Sőt sós változatát omletteknél (rántottához hasonló "előkelő" tojásétel) is alkalmazzák.

Én ezt a műveletet mindig előre veszem, mert a habverés után közvetlenül tehetem át másik edénybe a kézi mixerem keverőfejét további felhasználás céljából, nem kell külön elmosogatnom.  Tudod, a konyhában is fontos, hogy használd az eszedet, hiszen az ésszerű sorrenddel vizet, energiát és munkát takaríthatsz meg. A "szörnyen értékes szabadidődről" se feledkezz meg! 

Ha viszont a sárgájának a kikeverésével kezdeném, akkor nem tehetem a maszatos, tojássárgával összekent keverőfejet a fehérjébe, mert a fehérjém nem tud ezektől a szennyeződésektől rendesen felhabosodni. Ha mégis felcserélted a sorrendet baj akkor sincsen, de tudd, nem vagy ilyenkor a leghatékonyabb. Előbb áramtalanítanod kell, ki kell szedned, el kell mosogatnod a keverőfejet, szárazra kell törölnöd, visszaillesztened a helyére, és csak azután láthatsz neki a habverésnek. Ugye, hogy egyszerűbb a habbal kezdeni?

Milyen eszközzel állj neki?

• habverő fejjel ellátott kézi mixerrel
• tekerős habverővel (pl. Tupperware)
• habverő alkatrésszel ellátott Robo Chef 
• kézi habverő (rugós, szilikonos)

Nekem mindegyik van itthon, hogy melyiket használom, az leginkább a tojásfehérje mennyiségétől és az időmtől függ. Legkevésbé szeretem a kézi habverőt, mert fáradtságos vele a munka. Ha nincs áram, akkor  viszont ezzel is el tudom készíteni a habot.

Leginkább a kézi mixert szeretem. Én így használom:

1. Szétválasztom a tojásokat egyesével, a fehérjét egy magas falú edényben gyűjtöm össze. A sárgáját zárható edényben hűtőbe teszem, vagy rögtön keverőtálba öntöm további felhasználásra.

2. Csipetnyi sót hintek a tojásfehérjékbe, ettől keményebb lesz a hab. 

3. Összeállítom a kézi mixert: beleillesztem a habverésre alkalmas fejet.

4. Áram alá helyezem a készüléket: bedugom a villásdugót a dugaszoló aljzatba. Ha korábban soha nem használtál ilyen gépet, akkor kérjed felnőtt segítségét első alkalommal. Elmagyarázzák Neked, hogy a ti gépetekkel mit és hogyan kell tenned, hogy jól működjön.

5. A habverős végét a folyékony fehérjébe teszem, és a fokozatkapcsoló segítségével bekapcsolom a készüléket.

6. Laza, körkörös mozdulatokkal keverem a fehérjét, miközben a lapátja sebesen forog a gépemnek, és egyre több kis levegőbuborék keletkezik a fehérjében. A színe áttetszőről fokozatosan fehérre vált, és érzem, hogy egyre lassabban tudom mozgatni az edényben a keverőfejet. Ez a finom változás jelzi nekem, hogy hamarosan kemény lesz a hab. Mikor könnyen odébb csúszik a massza, akkor biztosan nem nem jó még. Ha viszont "megáll benne a kanál", akkor végeztem, nyugodtan kikapcsolhatom a készüléket.

Forgó mozgás közeben nem emelem ki az edényből a fejet, mert mindent összefröcsögnék a felvert habbal. Ez egyszerű fizika, a centrifugális erő és a testek tehetetlensége az oka. Mikor nem akadályozza meg az edény fala az anyag szétfröccsenését, akkor bizony az a kötényemen, a konyha falán vagy egyéb helyen landol. Tudod, vigyázz a SZÉSZ-re (szörnyen értékes szabadidődre), és a konyha tisztaságára, hiszen amit te maszatoltál össze, azt Neked  illik  rendbe tenni, letörölni.

Ne feledd, ha megtanultál kemény tojáshabot készíteni, akkor vedd elő a füzetedet, és írd bele, hogy már erre is képes vagy! Hétről hétre egyre többre leszel képes, és remélem egyre többet tapasztalsz a körülötted lévő apró csodákból.

Legyél hálás, ha meg tudod ezt a tapasztalatot szerezni, mert sok hozzád hasonló korú gyermek még tojást sem lát közelről! Legyél hálás, hogy nem kell nélkülöznöd, és szerető családban nevelkedhetsz.  Ha valamit elértél, legyél magadra büszke! Ne csak kívülről várd az elismerést! Fontos, hogy Te is dicsérd meg magadat, ha valamiben jó vagy. Ugye rájöttél, hogy ezt nemcsak a konyhában teheted meg?

Jó gyakorlást kívánok! Hamarosan olyan receptet mutatok Neked, amelyiknél új tudásodat már alkalmazhatod is:))) Érdemes egybekötni a gyakorlást egy kis piskótasütéssel. Hajrá!

Szeretettel: Tündi néni

SAJTOS-TÚRÓS POGI (haladóknak)

Ígértem, hogy leírom ezt a receptet sokkal rövidebben is, mert aki már gyakorlott háziasszony, azaz "haladó", az már nem igényli, hogy mindent nagyon részletesen elmagyarázzanak neki.

Hozzávalók:
1 dl tej

3 dkg élesztő

1 kiskanál cukor

60 dkg finomliszt

25 dkg sütőmargarin ( pl. Rama)

1 evőkanál finom só

25 dkg túró

2 tojás sárgája

1 egész tojás + csipetnyi só

kevés tejföl az összeállításhoz

Kb. 20-25 dkg reszelt trapsta sajt

Elkészítés:

1. Felfuttatom az élesztőt 1 dl cukros tejben.

2. Elmorzsolom a sóval elkevert lisztben a margarint.

3. Hozzáadom az élesztős tejet, a két tojás sárgáját, a túrót és annyi tejfölt, hogy ruganyos tésztát kapjak.

4. A tésztát tepsi méretűre nyújtom, tetejét a reszelt sajt nagyobbik felével megszórom, majd szorosan feltekerem. A maradék sajtot félreteszem a tetejéhez.

5. A tekercset langyos helyen duplájára kelesztem, mikor megkelt, gyúródeszkán kicsit lapítok rajta, majd ujjnyi vastagra nyújtom.

6. Sóval ízesített egész tojással megkenem a tetejét, reszelt sajttal megszórom, majd kiszaggatom a pogácsákat. 

7. A lehulló széleket laza mozdulatokkal újragyúrom, ujjnyi vastagra nyújtom , kenem, szórom és szaggatom.

8. Szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe rendezem.

9. Előmelegített sütőben, közepes lángon aranybarnára sütöm.

Ez a mennyiség 3 tepsire való. Leginkább friss fogyasztásra ajánlom.

Mindenkinek jó étvágyat hozzá!

SAJTOS-TÚRÓS POGI (kezdőknek)

Kedves Gyerekek!

Ma egy olyan receptet mutatok be nektek, ami méltán lett a családunk kedvence. A legfinomabb akkor, amikor még langyos, ezért tartalmas levesek mellé is ajánlom. A sütés napján annyira ellenállhatatlan, hogy másnapra nem is jut belőle! Vendégvárónak, de még szülinapi buliba is kiváló.

Eredetileg a Nők Lapja hasábjain olvasta anyukám. Én tőle tanultam. Kicsit több sajtot teszek bele, mint eredetileg írták, mert mi így jobban szeretjük.

Háziasszonyként azért kedvelem, mert elkészíteni gyerekjáték, viszonylag kevés idő kell hozzá, nem kell hajtogatni, és mégis leveles hatású e pogácsa. Ráadásul a tésztarétegek között sajtrétegek lapulnak! 

Tanítványaim is lelkesen sütötték. Öröm volt látni, mikor közös munkánk eredményét ragyogó arccal fogyasztották el.
Remélem, hogy nem veszi kedvedet a hosszú leírás. Az én füzetemben ez alig fél oldal, de én már egy-egy szóból is tudom, hogy mit kell tennem. Hamarosan, ahogy egyre több tapasztalatot szereztek, úgy lesznek az én bejegyzéseim is egyre rövidebbek:)

Hozzávalók:

1 dl tej

3 dkg élesztő

1 kiskanál cukor

60 dkg finomliszt

25 dkg sütőmargarin ( pl. Rama)

1 evőkanál finom só

25 dkg túró

2 tojás sárgája

1 egész tojás

kevés tejföl az összeállításhoz

Kb. 20-25 dkg reszelt trappista sajt

Szükséges eszközök:

mérőpohár, keverőtál, sodrófa és nyújtódeszka, sajtreszelő, egy kicsi edény a tojások feltöréséhez, egy másik kicsi zárható edény a felesleges fehérjéhez, evőkanál, kiskanál, konyhai mérleg, pogácsaszaggató -  kb. 4 cm átmérőjű, sütőlemez, szilikonos sütőpapír, kenőecset

Elkészítése:

1. Kötényt kötök, hogy védjem a ruhámat. A hosszú hajú lányok ne feledkezzenek el a hajuk összefogásáról sem. Feltűröm a felsőm ujját, ha szükséges. A kezemről leveszem az ékszert, ilyenkor nem célszerű ilyen dolgot viselni. Előkészítem a hozzávalókat és a szükséges eszközöket.

2. Kimérek 1 dl tejet, meglangyosítom (mikróban vagy kisebb lábosban). Ha túlmelegedne, akkor várok, hogy hűljön. Vigyázz, a túl meleg tejben megfő az élesztő, és nem dagad meg tőle a kelt tészta!

3. A langyos tejhez adom a cukrot, a 3 dkg élesztőt belemorzsolom, majd felfuttatom. Ez azt jelenti, hogy várok míg kezd felhabosodni, míg megnő a térfogata az edényben. Ez annak a jele, hogy dolgozik az élesztő, gázokat termel. Ha az élesztő nem mutat változást 5 percen belül, akkor az már nem is fog! Ilyenkor jön az "újratervezés". Vagy másik élesztővel próbálkozok és jobban figyelek a tej hőmérsékletére, vagy másik recepttel. :)

4. Kimérem a keverőtálba a lisztet, belekeverem a sót, és elmorzsolok benne 25 dkg sütőmargarint. Én mindig úgy kezdem, hogy több kisebb darabra szétszedem a margarintömböt, és két tenyerem összedörzsölésével beledolgozom ezeket a darabkákat a lisztbe. Ha nem tudod így elképzelni, és még sohasem láttál ilyent, akkor kérj segítséget anyutól vagy a nagyitól.

Fontos, hogy egységes keveréket kapjak, ne maradjanak benne nagyobb margarindarabkák.
Végül kialakítok egy kis mélyedést a lisztkeverékben, ebbe fogom majd beletenni a tojássárgáját és a többi hozzávalót.
5. Két tojást szétválasztok egyesével, a fehérjét félre teszem a zárható edénybe, és rögtön berakom a hűtőbe. A sárgája mehet a tálba, a liszt mélyedésébe. A tojásos edénybe egy egész tojást ütök fel végül, csipetnyi sót teszek bele, villával felverem és félreteszem. Ezzel fogom majd lekenni a pogácsák tetejét.
6. Hozzáadok egy kis csomag túrót is a liszthez, a felfuttatott élesztőt és annyi tejfölt, hogy összeálljon a tészta. Addig gyúrom, "gyömöszölöm", amíg szép, egységes és rugalmas lesz. Én egyik kezemmel mindig fogom a tálat, a másikkal pedig gyúrom a tésztát. Ha deszkán dolgozok, akkor mindkét kezemet tudom ehhez a művelethez használni. Minőségi főzőműsorokból és a családunktól hihetetlenül sokat lehet ellesni. Járjatok nyitott szemmel a konyhában is:)! Leginkább egy jó minőségű gyurmához tudnám hasonlítani a pogitészta állagát: jól formálható, nem esik szét, nem reped és nem is ragacsos. Egyszer kell csak megtapasztalni, aztán tudni fogod már.
7. A gyúródeszkát meghintem liszttel, majd tepsi méretű téglalapot nyújtok a tésztából.
8. Megszórom a kinyújtott tésztát a reszelt sajttal egyenletesen, de nem túl vastagon. A sajtnak több mint a felét erre használom, a többit félre teszem a pogácsa tetejéhez.
9. Szorosan feltekerem, mint egy palacsintát, és félre teszem langyos helyre, hogy megkeljen. Az élesztő tovább dolgozik a tészta belsejében, megnő tőle a tészta térfogata. Általában azt szokták a receptekben írni, hogy duplájára kelesztjük.
10. Megmosom a kezem, majd elgyújtom vagy bekapcsolom a sütőt, azaz előmelegítem.
11. Mikor megkelt, rátesszük a lisztezett gyúródeszkára, kissé lelapítjuk a kezünkkel és ujjnyi vastagra nyújtjuk.
12. Kenőecset segítségével bekenjük a felvert egész tojással a tészta tetejét, és meghintjük reszelt sajttal. Még hagyjunk meg egy keveset, hogy az összegyúrt maradék tészta tetejére is jusson.
13. Pogácsát szaggatok belőle úgy, hogy egyik szélén kezdem, és úgy haladok vele tovább. Sűrűn szúrom ki a tésztából a pogikat, hogy minél kevesebb tészta hulljon le körben.
14. Sütőpapírral kibélelem a sütőlemezt, és elrendezem rajta a  pogácsákat. Nem túl sűrűn rakom, mert a meleg hatására még nőni fog a mérete. Kb. ujjnyi távolság legyen az egyes darabok között.
15. Aranysárgára sütöm közepesen meleg sütőben. Gázsütő esetén a takarék és a teljes láng közötti távolság felénél  álljon a kapcsoló. Ha villanysütőtök van, kérj tanácsot anyukádtól, nekem nincs róla tapasztalatom.
16. Amíg sül az első adag, folytatom a szaggatást. A potyadékot laza mozdulatokkal összegyúrom, kinyújtom ujjnyi vastagra, kenem, szórom, szúrom, sütöm :) Míg el nem fogy...

Ezekből a hozzávalókból három tepsivel lesz.
Ha szilikonos sütőpapírt használsz, akkor még a harmadik sütésnél sem fog elégni, bátran többször felhasználhatod.
Nagyanyáink korában még kizsírozott, liszttel hintett tepsiben sült a pogácsa, de ez már a múlté. Ha nincs sütőpapírod, akkor használhatod ezt a módszert is. :) Ha viszont a mosogatására gondolok, akkor a szilikonos megoldás sokkal jobban tetszik! :)))
Ne feledd, míg sül a pogi, addig jut idő a pakolásra, rendben hagyd magad után a konyhát!

Jó sütögetést és még jobb étvágyat kívánok hozzá!

7PRÓBA 2.

Remélem, a tojás feltörése már nagyon jól megy, ezért ma továbblépünk.

MEGTANULJUK SZÉTVÁLASZTANI A TOJÁS SÁRGÁJÁT A FEHÉRJÉTŐL úgy, hogy ne keveredjenek össze egymással.

Miért is fontos ez?

• Mert vannak olyan ételek, amelyikbe vagy csak sárgája, vagy csak fehérje kell. 
• Lehet, hogy mindkettő szükséges, de nem egyszerre kell hozzáadagolni. A piskótatésztába is általában külön keverjük bele, hogy könnyű és magas legyen a tésztánk.

Ha nem sikerül jól ez a művelet, akkor a kisebbik baj, ha a fehérjéből marad a sárgája mellett egy kicsi, ezt észre sem vesszük.

Ha viszont a fehérjébe belekeveredik egy kis sárgája, akkor nem tudunk belőle kemény habot készíteni. Ilyenkor elő a kiskanalat! Szépen addig-addig próbálkozunk, míg az összes sárgáját el sikerül távolítani a fehérje közül. Egy kis gyakorlással ez is menni fog. Csak ezután jöhet a habverő.

Tehát ne félj, tudunk javítani a helyzeten! Ha pedig végképp  nem lehet elkülöníteni egymástól a két részt, akkor jöhet a rántotta vagy a rántott hús, esetleg csipetke a levesbe! Az ég szerelmére, ki ne dobd, csinálj belőle valami mást!

Mikor állj neki a gyakorlásnak?

• Bármely tojásos étel elkészítését felhasználhatod gyakorlásra, hiszen a szétválasztott tojásokat bármikor újra egyesítheted.
• Ha tojás is, és türelem is van bőven, mert mindkettő kell hozzá:)
  
  

Mikor ne állj neki?

• Ha az anyunak, maminak épp nagyon sietnie kell.
• Ha nem elég friss a tojás, akkor sokkal nehezebb ez a dolog.
• Ha pont annyi tojásotok van, ami a süti elkészítéséhez szükséges ( Ilyen esetben mindig történik valami! Ne ilyenkor gyakorolj! Lesz rá nyugisabb helyzet is, segíts inkább a keverésben, habverésben!)

Hogyan csináld?

Készítsed elő a megmosott, szárazra törölt tojásokat és minimum két edényt. Az egyikbe megy a tojás sárgája, a másikba a tojás fehérje. Ha nemcsak egyet szeretnél feltörni, akkor legalább három edényre lesz szükséged. A kicsibe megy egyesével a fehérje, a másikban gyűjtöd a tojások sárgáját, a harmadikban pedig a tojások fehérjét. A "gyűjtésre" használt edényeket úgy válaszd ki, hogy egyúttal rögtön fel is lehessen benne dolgozni. A sárgáját inkább keverőtálba tegyed, míg habverésre a magasabb falú, kisebb átmérőjű edények  a jobbak. 

Törd fel a tojást (bővebben itt),  óvatosan vedd ketté a két fél tojáshéjat a kicsi edény felett , de úgy, hogy ne sérüljön meg a tojás sárgáját védő burok, mert könnyebben tudsz vele bánni, ha egyben tudod tartani a sárgáját. Mintha egyik pohárból töltenél vizet egy másikba, a két fél héjat használd arra, hogy egyikből a másikba átjuttatod óvatosan a sárgáját, közben  lecsurgatod a fehérjét az alatta lévő tálkába. A folyékonyabb fehérje könnyen elválik a sárgájától, így nem lesz nehéz dolgod. 

Mikor az összes fehérje lecsurgott, akkor a sárgáját öntsd át a keverőtálba, a kisebb edényből pedig mindig kerüljön át a gyűjtőedénybe a fehérje. Aztán jöhet a következő...a következő, míg az összes tojást szét sikerül választani.

Jó gyakorlást! Írd bele a füzetedbe: TUDOK MÁR TOJÁST SZÉTVÁLASZTANI! Ha megtanultad, legyél magadra büszke! Időről időre ismételj, mert csak így tudod megtartani ezt a képességedet. Anyukádnak biztosan jól fog esni, ha valóban tudsz neki segíteni ebben is. 

Meglátod, hogy hamarosan magabiztos leszel, érezni fogod, hogy milyen erővel, mekkora lendülettel kell végezni ezt a műveletet. Csak akkor tudod meg, milyen jó érzés megtanulni valamit és alkalmazni a megszerzett tudásodat, ha valóban kipróbálod! Hát próbáld!

7PRÓBA

Minden hétre szeretnék Neked kitalálni egy "komoly" feladatot. Ha teljesíted az adott hétre jutót, azaz elvégezted, megoldottad, akkor megengedem, hogy meglepjed magad valamivel a hét végén:). Esetleg megveregetheted a saját válladat is. Sőt, nyithatsz egy "Tudok már" füzetet is, ahová nagy betűkkel beleírhatod: TUDOK MÁR ...Vagy ezt: MEGTANULTAM TOJÁST FELTÖRNI! :)

Az e heti 7PRÓBA:

TANULD MEG FELTÖRNI A TOJÁST!
Kérlek, olvasd végig figyelmesen! Nem akartam regényt írni, de még egy  tojás feltörése is nagy körültekintést igényel. Először lassan fog menni, de minél többet gyakorlod, annál magabiztosabb leszel. Te is ezt szeretnéd, ugye?
Szerezz benne jártasságot, hogy bárhol, bármilyen körülmények között ügyesen meg tudd tenni. Ehhez egy tojás nem elég, ezt bizony gyakorolni kell. A tojás feltörésétől való félelmet egy módon győzheted csak le, ha CSINÁLOD. Járni is, számolni is így tanultál. A tojásfeltörést is csak így lehet megtanulni, ha tapasztalatokat szerzel benne, azaz CSI-NÁ-LOD.
Most nem kell még szétválasztani a tojás sárgáját a fehérjétől, az a következő heti feladat lesz.

Mikor állj neki?
Ha anyukád nokedlit, rántottát,  muffint, bundás kenyeret, rántott húst stb. készít, azaz olyan ételt, amihez egész tojásra lesz szüksége.
Határozottan, se túl erősen, se túl gyengén koccintsad a tojás legszélesebb részét az asztal széléhez. Ez nem szentírás, máshová is koccinthatod, én így szoktam. Ha bizonytalan vagy magadban, kérj segítséget felnőttől, vagy nagyobb tesótól. Óvatosan az edény felett vedd ketté a héjat a hüvelykujjaid segítségével, és öntsed bele az edénybe a tojás tartalmát. Ha nem jön ki egyből, sebaj, segíts neki az ujjaddal. :) Egyszerűbb lenne megmutatni, mint így körülírni, de talán megértetted.
Ha egyszerre több tojásra van szükséged, akkor két edényt készíts oda magad mellé: egy kisebbet és egy nagyobbat. A kisebbe fogod egyesével feltörni a tojásokat, mikor kész vagy eggyel, átöntöd a nagyobb edénybe. Jöhet a következő: megint a kicsibe töröd, és átöntöd a nagyba...
Vajon miért ez a sok macera egy kis rántottáért? Lehet közte romlott tojás is! Képzeld el, hogy milyen bosszantó lenne, ha mondjuk az ötödik tojásról derülne ki, hogy romlott. Ráütnéd a jó tojások tetejére, és önthetnéd ki az egészet! Nem lenne jó, ugye? Hát akkor ne legyél rest erre az apróságra! Alakítsd ki azt a szokást, hogy a tojásokat egyesével ütöd fel, és csak ha meggyőződtél a szemeddel is, orroddal is, hogy minden rendben vele, akkor öntöd a többi közé. Hidd el nekem, megéri!
Vigyázz, hogy a tojás héja ne kerüljön az edénybe. Ha mégis "baleset" történne, ne feledd, hogy nem kell kétségbe esni. Egyszerűen megtanulsz pecázni egy kiskanállal, és kiszeded az oda nem illő részeket. Ne hagyd benne semmiképpen a héjdarabokat, mert nem tesz jót az ételnek, és neked sem! :D

Aki teljesítette a feladatot, az már meg is sütheti a fincsi csokis muffint! Akár egyedül is, de ha még nem tudod önállóan használni a tűzhelyet, sütőt, akkor inkább olyankor állj neki, amikor felnőtt is van a közeledben.
Jó gyakorlást kívánok!

Ha van kedved, írjad meg a tapasztalataidat, meséld el nekem, ha sikerült! A következő címre várom: eletmorzsa2013@gmail.com

FINCSI CSOKIS MUFFIN (alaprecept)

Az egyik legjobb muffin recept, amit valaha  megismertem, mert gyors, olcsó, finom, és a hozzávalóit általában mindig meg lehet találni a kamrában, így bármikor elkészíthető. Unokaöcsém egyik nagy kedvence:)
Kicsit átalakítottam, hogy még finomabb legyen, és ha ekkora adagban készíted el, akkor a massza pont 12 formás muffinhoz elegendő.

Hozzávalók:
3 egész tojás
2,8 dl finomliszt
2 csapott evőkanál (keserű) kakaópor - Holland kakaóval ellenállhatatlan :)
fél csomag sütőpor
15 dkg olvasztott Rama margarin
2 dl kristálycukor
csipetnyi só

Szükséges eszközök:
mélyebb tál, egy kisebb edény a tojások felütéséhez, egy edény a lisztnek, egy mérőpohár,
akkora edény, amiben felolvasztod a margarint, evőkanál, kés, kézi mixer, muffin sütő - 12 db-os,
12 db muffin papír

Elkészítés:
1. előkészítem az eszközöket, kimérem a hozzávalókat, felolvasztom a margarint
2. begyújtom vagy bekapcsolom a sütőt, hogy előmelegítsem
3. a lisztet, a kakaóport és a sütőport szárazon összekeverem egymással egy kisebb edényben
4. egy mélyebb tálat készítek elő, egy kisebb edénykét és a megmosott, szárazra törölt tojásokat
5. egyesével felütöm a három tojást a kicsi edénybe, és ha látom, hogy egészséges, beleöntöm a tálba
6. az egész tojásokra ráöntöm a kimért cukrot, és a csipetnyi sót, majd a kézi mixerrel addig keverem, míg kivilágosodik a színe
7. beleöntöm az olvasztott margarint is a tálba (nem kell forrónak lennie, csak folyékonynak), ezzel is összedolgozom
8. óvatosan (nem túl magasról :D)hozzáadagolom a száraz lisztkeveréket
9. beletunkolom a port a gép fejével a masszába, de még  bekapcsolás nélkül
10. majd fokozatba teszem, és egységes masszává dolgozom össze
11. muffin papírral kibélelem a muffin sütőt, ha nincs otthon, akkor sem esek kétségbe, margarinos kézzel  alaposan bekenem a sütőforma alját és oldalát (elég csak az egyik, ha van papírod, akkor felesleges a margarinos kenés)
12. enyhén púpozott evőkanálnyi masszát teszek mindegyik formába, ha marad még massza igazságosan elosztom, mert nagyon fontos, hogy mindegyik formába nagyjából azonos mennyiségű anyag kerüljön
13. a tetejét keményebb húsú gyümölccsel vagy fél dióbéllel díszítem, a gyümölcsből nem halmozok rá sokat, mert elázik a tésztám:(
( pl. 3 szem meggynél többet ne tegyél)
14. visszaveszem a legkisebb fokozatra a sütőt, beteszem az előmelegített sütőbe a nyers muffinokat,  és lassú tűzön addig sütöm, amíg teljesen át nem sül a belseje
15. amíg megsül a muffinom, elmosogatom a használt eszközöket, edényeket, hogy rendet hagyjak magam után :)))


A sütésnél figyelj arra, hogy valóban ne hirtelen érje a forró levegő, mert akkor kéreg lesz a tetején, akár meg is éghet, ugyanakkor a belseje még lágy, nyers marad.

Ha bizonytalan vagy abban, hogy megsült-e a süti belseje, akkor végezd el a tűpróbát: egy hústűt bökjél bele a  tésztába, ha azt kihúzva ragacsos massza látszik rajta, akkor még dugd vissza a sütőbe a muffint. Vigyázz, félre is vezetheted magad, ha rossz helyre bököd a tűt! Olyan helyet válassz a tésztában, ahol nincs gyümölcs, mert akkor valóban a tészta sültségéről kapsz visszajelzést. Ha sima marad a tű, semmi ragacs nem lesz rajta, akkor zárd le a sütőt, vedd ki a tepsit. Hagyd még pár percig szusszanni a friss levegőn a muffinokat, majd szedd ki tányérra.

Kérlek, forrón ne egyél soha süteményt, mert elronthatod vele a gyomrod,  vagy megégetheted a szád. A gyümölcsdarabkák különösen forrók ám!

A muffin sütés legnagyobb titka, hogy merjed takarékon, lassan, fokozatosan sütni. Ha így teszel, akkor szép magas és ruganyos belsejű lesz a muffinod, és garantáltan sikert aratsz vele:)
Jó étvágyat hozzá!

HÍVOGATÓ

Szeretettel hívlak egy közös kalandra, játékra, mindegy is hogy minek nevezzük. Nagyon örülnék, ha velem tartanál, s találkozásaink során megmutatnám apránként, akarom mondani "életmozsánként", hogyan igazodj el az élet dolgaiban, hogyan boldogulj a feladataiddal, a tanulással könnyedén..
Fontosnak érzem, hogy megosszam Veled a tapasztalataimat, és szeretném, ha továbbvinnéd az életedben ezek közül azokat, amelyet hasznosnak találsz.

Ha túlságosan "tanító nénisre" sikerült a bejegyzésem, ne feledd, hogy az vagyok. Ha úgy érzed, hogy ez alapvetően gyerekeknek szól, akkor igazad van, hiszen azoknak szól, kiskamaszoknak és kamaszoknak. Olyanoknak, akik még érdeklődőek, akik csillogó szemmel és örömmel tanulnak valami újat.
Ezeket a dolgokat magadnak tanulod, a saját képzeletbeli tarisznyádba teheted azok mellé a tapasztalatok mellé, amit otthon szereztél a szüleid, nagyszüleid mellett.

Szeretném, ha boldog és sikeres felnőtt válna belőled, olyan, aki ki tud állni az álmai mellett. Olyan, akinek vannak céljai, és hajlandó lépésről lépésre tenni azok valóra váltásáért. Olyan legyél, aki nem adja fel, aki bízik a saját hatalmas erejében. Érted? ÉRTED szeretném írni ezt a blogot.

Felnőtteknek szóló tartalom van elég, de olyan, amelyik a felső tagozatos korosztályt szeretné segíteni, szinte egészen az alapoktól kezdve, olyan bizony kevés. Én ezt vállalom, ehhez értek, azt hiszem.

Eredetileg azért született meg a blogírás gondolata, mert szerettem volna Veled megosztani azokat a recepteket, amelyek alapján együtt sütöttünk, főztünk örömmel az iskolában. Ezért ne csodálkozz, hogy az első bejegyzések a sütésről fognak szólni. Közben elgondolkodtam, hogy mivel is töltsem meg ezt az oldalt, és rájöttem, hogy ezen kívül rengeteg mondanivalóm van még a számodra.  Sokkal többet is adhatok, mint csupán egy receptgyűjteményt. Abból van elegendő már az interneten. Szurkolj nekem, hogy sikerüljön!